Tanulmányi szerződés témában még nem volt post, így olvassátok érdeklődéssel e két konkrét példát is tartalmazó írást:

A Munka Törvénykönyve 13. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

1. esettanulmány

A BH2008. 226 számon (BH = Bírósági Határozat) megjelent döntés alapján a munkavállaló nem teljesítette határidőben a vállalt kötelezettségét, ezért a kapott támogatást vissza kellett fizetnie.

A munkavállaló már főiskolai tanulmányokat folytatott, amikor a munkáltatónál elhelyezkedett és egyben tanulmányi szerződést kötött abban vállalva, hogy 2005. december 31-ig megszerzi diplomáját. Ez azonban - sikeres nyelvvizsga híján - a vállalt időpontig nem történt meg.

Így a munkáltató jogszerűen követelte vissza a tanulmányi költséget. Az ügynek további tanulsága, hogy a munkavállaló szerint a munkaadó szóban hozzájárult a tanulmányi szerződés feltételeinek az enyhítéséhez. Ez azonban nem került írásba foglalásra, így a bíróság jelentőséget nem tulajdoníthatott neki.

Az Mt. előzőekben említett 113. §-a azonban nem csak a dolgozóra, hanem a munkáltatóra is kötelezettségeket ró. Az (1) bekezdése értelmében, ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

2. esettanulmány

A BH2009. 191 számon megjelent ügy konklúziója, hogy lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi.

A történet lényege, hogy a tanulmányi szerződéssel rendelkező - levelező tagozaton egyetemi tanulmányokat folytató - munkavállaló 7 félév helyett csak 10 félév alatt tudta diplomáját megszerezni. A bíróság azonban megállapította, hogy ennek alapvetően az volt az oka, hogy a dolgozó munkaköri feladatai miatt nem tudott minden kötelező iskolai programon részt venni, illetve felkészülni a vizsgákra. Ebből adódóan önhibáján kívül hosszabbodott meg a tanulmányi idő. Ráadásul a tanulmányi szerződés egy pontja utalt arra, hogy nem mondható fel a tanulmányi szerződés, amennyiben a tanulmányi idő túllépése a dolgozó önhibáján kívüli okból történik. Ennek ellenkezőjét a munkáltató nem tudta bizonyítani.

Mindkét ügyben nagyon fontos szerepet játszott a tanulmányi szerződés tartalma.

A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitát - kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződést - a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

Forrás: www.ugyvezeto.hu

A bejegyzés trackback címe:

http://headhunter.blog.hu/api/trackback/id/tr651468047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IP2 2009.10.24. 12:21:22

A pontosság kedvéért bemásolnám a hivatkozott paragrafus utolsó mondatát is, mert ezt hajlamosak a munkáltatók is elfelejteni:
(2) (...)Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.