kiakadás part 2

2009.11.10. 08:30

Második történet:

"Egy ismerősöm szólt, hogy titkárnőt keres az egyik cég (tehát nem én jelentkeztem). Nem az én műfajom (a gépírás az egyetlen, ami közös), de ahol én lakom, nem dőzsölünk a lehetőségekben. Mit veszíthetek? Elmentem. Nem tudtam semmit a cégről, a neve nem utalt a tevékenységi körére. Titkárnőnek lenni, mindenhol titkárnőt jelent, vagy mégsem?

Amúgy meg nem szeretek ilyen posztra pályázni, mert a munkáltatóknak gőze nincs a meghirdetett munkakörhöz tartozó feladatokról. Igen árnyaltan értelmezik. Szeretik az ún. kapcsolt munkaköröket mint pl. titkárnő – asszisztens – takarítónő – alakásomatistettrendbe – bújjazágyamba…stb. Ismerős?
Ráadásul a titkárnő elnevezésű munkakörnek a színvonalbeli megítélése sem egységes.
Van felsővezetői, 170 IQ, hottentotta nyelv-ismeret a szokásos uniós nyelvek mellé, 90-60-90 -es arányok, a mindent és mindenkit helyettesíteni tudó, éjt nappallá tévő, mindent bevállalós és van a csicsergős, kávéfőzős besorolás, minden észt nélkülözve.
Mit tagadjam, egyik sem vagyok, de hát szükség törvényt bont.
 
Ahová interjúra mentem az egy autószereléssel foglalkozó kft., ahol csak és kizárólag pasik  dolgoznak. Micsoda mákom volt! HR nuku (mint kiderült, van rosszabb is), direktbe az ügyvezető fogadott: amikor beléptem, ült, nem állt fel, még kezet sem nyújtott. Csak és kizárólag ő beszélt, állatira nem érdekeltem, még munkaköri szinten sem. Tőle egy tuskót is odatehettek volna a székbe. A monológjából az derült ki, hogy ott csupa egyéniség dolgozik (értsek belőle), akiknek a keze alá kell dolgoznom.
Pl. a helyükbe kell vinnem a kávét, mert olyan értékes a munkájuk, hogy kár lenne arra pazarolni, hogy bemásszanak érte a konyhába. Szerszámokat kell adogatnom és bármit kérnek, prioritással közre kell működnöm. A „bármi” számomra nem volt világos. Aztán azt is megtudtam, hogy mit nem szabad: lógnom, ennem, nem rendelkezésre állnom, élnem...stb.
Magáról a tényleges munkakört balladai homály fedte csakúgy, mint a bérezést vagy inkább annak a lehetőségét.
Fordulópont akkor következett be, amikor megjelent a feleség, kezében az alig 2 hetes újszülött fiúcskával, akit - a monológ közben - odaadott az apjának és kiment.
Kár, hogy nem szoptatta meg ott előttem. Szóval a monológ most már kiegészült némi gőgicséléssel, néhol sírással...és nem sokára újabb fordulatot vett az „interjú”.
A tettek mezejére léptünk. Az ügyvezető feltételezte, hogy mindent megértettem, tudomásul  vettem...és egy telegépelt lapot tolt az orrom elé. Utasított, hogy olvassam el, és írjam alá.
Elolvastam és szép fokozatosan kezdett felforrni az agyvizem, de különösen az utolsó bekezdésnél. Általában véve is vérlázító volt a fogalmazvány.
Az utolsó mondat arról szólt, hogy akkor vesz fel, ha aláírom, hogy 5 éven belül nem vállalok gyereket (a nemi élet tiltására – hiába is guvasztottam a szemeimet - , nem láttam negatív kitételt) és mindezt úgy, hogy szerelmének tervezett vagy nem tervezett gyümölcse ott sírdogált a karján.
Bevallom a továbbiakban a düh motivált: visszafordítottam a papírt és elé toltam. Azt mondtam aláírom, amennyiben ő is megígéri nekem - és ezt aláírásával meg is erősíti . , hogy 5 éven belül nem csinál másik gyereket. Ez így fair! Gondot csak az okozott, hogyan fogom én ezt ellenőrizni?
És lőn világvége! A pasi felpattant, a gyerek majdnem szaltózott, ordított, hogy mit képzelek, és gyerekestől odaügetett az ajtóhoz, szinte tokostól kirántotta azt, miközben azt ordította, hogy azonnal takarodjak ki az irodájából. Persze az autószerelők az értékes munkájukat, ha egy kávéért nem is hagyták abba, egy ilyen ingyen cirkuszért már sokkal inkább. Az irodát az általuk képzett sorfal között hagytam el.
Ismeritek azt a szót, hogy bunkó? Bizonyára igen. És azt, hogy „tűrhő bunkó”?. Ugye, milyen szuggesztív jelentéssel bíró szó? :-)"

A bejegyzés trackback címe:

https://headhunter.blog.hu/api/trackback/id/tr421512694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nils_Holgerson 2009.11.10. 10:53:39

Te jó ég! Milyen régen várok egy ilyen kedvező alkalomra, h végre úgy igazán kiakadhassak, és kiengedhessem a gőzt, irigyellek! Ráadásul nincs HR, nincs közvetítő cég, nincs feketelista, nincs következmény, ideális!:)

Miért nem nyomtad fel a céget az EBH -nál? Ez nem egyetlen nő, hanem minden nő ügye.

Az autószerelők díszsorfalat álltak, és ugyanúgy irigykedtek rád, mint én, h végre vki helyettük is tökösen kiállt magáért. Üdv az amazonok között!:)

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.11.10. 13:35:15

Az előző posztban írtam a HR egyéb munkáiról is, nos, itt egy példa, mekkora káosz van ott, ahol nincs egy jól működő HR. Itt egy jó HR-es eleve szólt volna a főnöknek, hogy ugyan már, azt az 5 éves hülyeséget vegye ki (ha emiatt EBH-hoz fordul a levélíró, a céget igen durván megvágják milliós büntetéssel), meg hogy az a munkaköri leírás ugyan legyen már rendben... persze amekkora bunkó lehet ott a főnök, alighanem a HR-essel is kávét hordatott volna...

Levelezo 2009.11.10. 14:55:08

Ilyenkor az ember annak örül, hogy egyáltalán valahogy kikerül az ilyen és hasonló kínos helyzetekből. Elárulom: csak utólag, lehiggatva voltam képes a helyzet fölé emelkedni és a humor szemüvegén át vizsgálni azt.
Bizonyára felnyomhattam volna az EBH-nál, de akkor eszembe sem jutott. Úgy tudom, később megtette más.
Másrészt már túl vagyok kettő munkaügyi peren - mit mondjak, csak a rossz szájíz maradt - eredményt nem értem el. Konklúzió: az ember nem háborúzhat örökké és nem süllyedhet mindig arra a szintre, amivel találkozik.
Ma már - ha ismételten úgy hozza a helyzetem - máshogyan fogom keresni az állást.
Érettebben, immáron a kudarcoktól megedzve, jobban szelektálva (a munkáltatót és a pozíciót tekintve is) átgondoltabban és csak saját magamba bízva. Az ember egy idő után rutint szerez és már belépve az interjúztatókhoz, tudja jó helyen jár avagy sem. Tudom, hogy nem kell minden lenyelni csak azért, mert szükséghelyzet állt elő.

Levelezo 2009.11.10. 15:01:56

@Droli:
Nem csak az "5 éves dolog" volt felháborító, az egész interjú, az egész iromány azt volt.
A szóban elhangzottak leírva, részletezve.
süti beállítások módosítása