nem a BKV-hoz jelentkezett?:D

áááááááááá
nem igaz, komolyan :))

Szia. Figyi, eddig nem írtam ide, noha olvasom a blogot, de azért egy kicsit túlzás, amit a pályázók személyes adataival csinálsz. A HR-es etika egyik alapeleme a titoktartás, a személyes adatok maximálisan diszkrét kezelése. Az is nagyon kínos, hogy az önéletrajzokból közölsz mulatságos részleteket, illetve a képeket teszed közzé, de a teteje mindennek a címek nyilvánosságra hozatala, és ezen az sem változtat, hogy a szolgáltatót eltünteted. Két perc alatt találtam meg a gugliban mamamalackát, teljes címmel, névvel és telefonszámmal. Az IWIW-en nem kerestem, de ha fenn van, gondolom a fotóját is megtalálom. Ugyanez érvényes a korábbi vicces címekre is. Ezt a blogot sok HR-es is olvassa, szerinted ha jelentkezik valahová, és emlékeznek rá, milyen eséllyel fog pályázni?

Az egyik barátom egy nagy magyarországi cég HR-osztályát vezeti. Ő is látta a blogod, és csak annyit fűzött hozzá, hogy ha egy alkalmazottja az általad kiadott adatoknak csak egy töredékét nyilvánosságra hozná, úgy rúgná ki, hogy a lába nem érné a földet, s ha a következő munkahelye jellemzést kérne róla, hát ott se rejtené véka alá a dolgot. Egy dolog viccelődni egymás közt a pályázók bénázásain, megint más nyilvánosan, lenyomozhatóan gúnyt űzni belőlük. Ha valamelyik pályázó magára ismer valamelyik képen, mailcímen, illetve önéletrajz-részletben, és botrányt csinál a cégnél, ahol dolgozol, akkor jó eséllyel a saját CV-d lesz itt a téma egy darabig, ugyanis azonnal elbocsátanak.

A HR-ben lehet sok mindennel viccelődni, szórakozni, de egy dolgot sosem szabad megtenni: a pályázók személyes adatait nyilvánosságra hozni, pláne úgy, hogy azonnal ki is lehessen találni, pontosan kiről van szó.

Honnan tudod, hogy Google-ön azt a "mamamalackát" találtad meg, akiről itt szó van? Ha a blogon közölt fotó alapján te az utcán ráismersz az illetőre, akkor érdemes jelentkezned a rendőrségnél, mert a tehetségeddel sikeres lennél a rossz minőségű térkamera-felvételek értelmezésénél. Ha pedig iwiw-en esetleg visszakeresel engem a "vilnius" nick alapján (és persze tegyük fel, hogy valóban engem találsz meg), az akkor sem ugyanaz, mintha a blog írója közzétenné, hogy Lázár Istvánról van szó, akinek íme a felismerhető fotója és e-mail címe.

"Ha valamelyik pályázó magára ismer valamelyik képen, mailcímen, illetve önéletrajz-részletben, és botrányt csinál a cégnél" Nem az a kérdés, hogy ő magára ismer-e, hanem hogy mások ráismernek-e. Ha a HR-es haverod az üzeneted alapján rájön, hogy te írtad, az még szerintem nem minősül az adatvédelmi törvény megsértésének. Ha esetleg egy HR-es ismer rá később a fenti illetőre, akkor ott sem az lesz a baj, hogy "jé, ő szerepelt a blogon!", hanem, hogy neki is egy ilyen iszonyúan amatőr jelentkezést küldött

Egyszóval: túldramatizálod.

Egyetlen mamamalacka van, ahogy formalintunder is csak egy volt (ő egy régebbi posztban szerepelt). Több, mint kézenfekvő, hogy bizony ő az, pláne, hogy a levélcíme is ..mail.com végződésű. Ezek a nevek pont azért viccesek, mert egyediek, személyhez köthetőek, s ha az illető máshol is használja, azonnal visszakövethetőek, szélsőséges esetben, mint most is, akár a legbizalmasabb személyes adatok is kiderülnek.

IWIW: nem írtam semmit arról, hogy az utcán is megismerném, annyit írtam csupán, hogy -mivel tudom a nevét/telefonszámát- ha megnézném és fenn lenne, nagy valószínűséggel látnám őt magát is. Nagy különbség. Ráadásul elég ritka neve van hölgynek (mert hölgyről van szó), nem lenne nagy kunszt megtalálni, ha regisztrált.

""Ha valamelyik pályázó magára ismer valamelyik képen, mailcímen, illetve önéletrajz-részletben, és botrányt csinál a cégnél" Nem az a kérdés, hogy ő magára ismer-e, hanem hogy mások ráismernek-e."

Jó közelítésben kutyát nem érdekli, hogy mások is ráismernek-e. Ha ő saját címével, fotójával, stb. találkozik itt, s látja, hogy épp jókat szórakoznak rajta, már teljes joggal borítja rá a tanácsadó cég főnökére az íróasztalt, s ha kedve van, teljes joggal pereli be a céget. Egy pályázó nem azért küldi el az életrajzát, mert szórakoztatni akar másokat, hanem mert állást szeretne, s ezen mit sem változtat az, hogy az önéletrajza/fotója/címe teljesen rossz, vagy épp nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy egész biztosan nem azért pályázik, hogy az személyes adataival bármilyen formában szembesüljön a net nyilvánossága előtt. Ha a combinón lefotózott hölgy magára ismerne, teljes joggal kérné ki magának, hogy a képe nyilvánosságra került, még úgy is, hogy ki van takarva az arca.

Az egész lényege az, hogy HR-es ilyet nem csinálhat, hacsak nem akar alávágni orbitálisan a cégének. Amilyen hihetetlenül erős verseny van a munkaerőközvetítők közt (pláne most, amikor minden cég leépít, és egyre nehezebb munkaerőt eladni, jelölteket elhelyezni), egy botrány, amit egy jelölt csinálna az adatai megszellőztetése miatt, nagyon rosszat tenne neki.

stancili1

egy pár dolog:

1. a kiemelt idiotizmussal a fő célom az, hogy felhívjam a figyelmet arra, mennyi hibát el lehet követni álláskeresésnél. egy-két hiba apróság, pl. a combinós hölgy, ha emellett egy jó angolos könyvelő, akkor kapkodnak érte így is, de vannak olyan esetek, amikor kizáró ok lehet az adott defekt. nem célom a gúnyolás, bár tény, hogy hatásosabb így, mintha leírnám, hogy "figyeljetek oda az e-mail címre, és CV-be illő fotót mellékeljetek, mert néha olyat látni, hogy csuhaj"
2. ha valaki lenyomozható a neten, az nem az én hibám, ha felrakja az iwiw-re, vagy máshová az adatait, az a saját hülyesége, és ennyi erővel bármelyik HR-es le tudja nyomozni, amikor beadja a pályázatát. egyébiránt az e-mail cím tudtommal nem "személyes adat", mint pl. a lakcím.
3. csak olyat rakok fel, aki láthatóan több helyre pályázott, továbbá ez nem céges blog, így boríthat tőlem íróasztalt, csak nem biztos, hogy azt borítja, amelyik mögött én ülök. a blog egyik célja, hogy lehessen őszintén "beszélni" arról, amit nem lehet kimondani, mert íróasztalborogatás lenne a vége. Ha legalább néhány ember tanul mások hibájából, és nem éri annyi kudarc, visszajelzés nélküli pályázat, mert rendberakta a jelentkezését, akkor már megérte.
4. ugyanakkor köszönöm, hogy írtál, elgondolkozom megint ezen a dolgon - hisz nyilván megtettem ezt korábban is - hogy megjelenjen-e a mail cím, ill. a fotó a blog-on.

érdekelne, hogy a többi olvasó mit gondol erről?

Nu, akkor jöjjön a vélemény szekció ;)
Egyrészt, valamilyen szinten stancili1-nek vagyon valamilyen igazsága, ugyanis eddig minden egyes "napi idiótát" be tudtam azonosítani, névvel, fotóval. Pedig csak télleg (direkt van így írva, na ...) a legegyszerűbb keresési módokat használtam.
hhunter, viszont ne légy biztos abban, hogy téged nem lehet beazonosítani...ki vagy, hol dolgozol ilyenek. Kiléptél a nettérbe, ez ezzel jár ;). Csak icipici akakrat kell hozzá, és megvagy ;)
Persze, engem is be lehet azonosítani, sőt engem viszonylag könnyen, az előző melóimból adódóan. De ez engem, pölö nem zavar, mivel én tudom, mivel jár a nyilvános tér, így, amit nem akarfok, azt nem mutatom. Viszont még ma is rengeteg a naív lélek, már az e-mail címük is elárulja őket ...
Másrészt viszont fel kellene fogni, hogy a netre kapcsolódva bárki, bármikor lenyomozható. Ki könnyebben, ki nehezebben. Attól függ, mennyire bízik, egyszerű, mezei userként (nem gépguruként, nem hackerként) a netes "anonimitásban". Tehát, ha valakinek vagynak nem túl előnyös szokásai, érdeklődési köre egyéb titkai, akkor az a minimum, hogy nem regisztrál az iwiw féle közöségi portálokon, valamint egy botswanai szervert érintő grönlandi vason nyomja, címileg.

Jah, a fotók. Idegeneknek semmit sem mondanak... épp úgy mint az iwiw-es vagy myvipes fotók. Mondjuk, a combinós jelöltre nemcsak saját maga, hanem a barátai is beztos ráismernek, ha éppen látják, az alkatáról, ruhazátáról.
Hogy ez mennyire oké? Ebben az esetben, amennyire egy sajtófotó bármely újságban, és ott még az arc sem lenne kitakarva. Közterületen van az alany ... hát ígyjártvazze. Hogy ez mennyire személyi jogsértő? Kb annyira, mint a térfigyelúő kamarák felvételei ...

Változatlanul azt gondolom, hogy ha te James Bond-ot játszol és ilyen-olyan módszerekkel kideríted (vagy legalábbis azt hiszed), hogy kiről van szó, akkor az nem a blog-író hibája, aki gyakorlatilag csak a hölgy dekoltázsát és a hátteret hagyta meg a képből. Extrém példa: ha a tévében egy rendőr arcát kitakarják és a hangját elváltoztatják, de én mégis ráismerek egyik ismerősömre az egyenruhája és mondjuk a kezén lévő tetoválás alapján, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tévétársaság hibát követett el.
Amúgy persze a neten mindenkit le lehet nyomozni ha komolyra fordul a dolog, kivéve ha a fent említett proxy-s megoldást használja az ember.

vilnius
Kíváncsi természet vagyok, az e-mail címek meg annyira egyediek voltak, hogy nagyon egyszerű volt rájönni a dolgokra.
Annyiban lehet aggályos, hogy egy tévés szereplésnél vagy sajtófotónál, az alanyok tudják, látják, hogy forog a kamera vagy éppen fotózzák őket. Így elviekben tiltakozhatnak a felvétel ellen, vagy (közterületen, tömegrendezvényeken) arrébb mehetnek, ha nem akarnak rákerülni a felvételre.
Egy álláshirdetésre viszont jellemzően nem azért küldöd be az adataidat meg a fotódat, hogy kikerülj velük egy webfelületre, a nyilvánosság elé.
Engem, mellesleg szórakoztatnak a "napi idióták", és nem én vagyok az adatvédelmi biztos ;)

"az alanyok tudják, látják, hogy forog a kamera vagy éppen fotózzák őket. Így elviekben tiltakozhatnak a felvétel ellen" -- Úgy tudom, olyankor van az, hogy kitakarják az arcukat, semmi több. Igaz, én se vagyok adatvédelmi szakértő, pedig kíváncsi lennék egy hozzáértő véleményére