Allaskeresestol fuggetlenul is elmondhato, hogy a pszichologia egy f@szsag, nem?

LOL :-)) Valamelyik nap egy jelöltem majdhogynem besértődött, hogy nem tettem fel neki a "szokásos" kérdéseket. Mondta, hogy készült :-)))

Azért ezek a kérdések (illetve a hozzájuk tartozó kiértékelések) nem annyira agyzsibbasztóan bonyolultak, hogy pár másodperc alatt ne lehetne átlátni, hogy milyen választ vár a kérdező.
Más kérdés, hogy sokan pont az ilyen áltudományos fasságok miatt utálják a hr-eseket :)

@Szőröstalpú Jeti: Én személyszerint azért ignorálom a munkaerő-közvetítő cégek hirdetését,mert sajnos marhára nincs sem időm,sem kapacitásom a 43 körös interjún résztvenni,saját költségemen utazgatva ,hogy aztán közöljék,hogy bocs,de nem.Jártam már így,hogy a lakhelyemtől 300 m-re levő munkahelyre megpályázott állás interjúja végett 3-szor voltam Bp-n (50km) majd közölték,hogy nem engem választottak.3 nap a saját szabimból + cca 6000 forint utiköltség.Öreg vagyok bohócnak...

@Balance Of Power: Nem, a pszichológia nem f@szság, de hogy tisztázzuk, amit itt írnak az nem is pszichológia (kb olyan a viszony, mint a kenyérpirító beállítása és egy Linux leprogramozása között). Szerintem azért is van egy általános rossz kép a pszicho-ról, mert minden ilyen hülyeség mellé odaírják.
Bár lehet, hogy csak azért vagyok róla pozitív véleménnyel, mert már láttam működés közben

* mármint a pszichológiát.

És ha oda van írva, hogy ezt pszichológusok fejlesztették, akkor már el is hiszed? Persze, hogy odaírják, azzal el lehet majd adni. Ez egy Blikk szintű fos, legközelebb a scholar.google-lel keress.

Van forrás? Milyen cég, milyen pszichológus "fejlesztette" a kérdéseket? Ha nincs forrás, az brittttudósok, kész. Ha meg esetleg lenne, akkor sem a pszichológus szakma egészénék hülyesége, hogy leír ilyet, hanem a szerzőké személy szerint.

azért nagyon remélem, hogy a háeresek nem ilyen ugyvezeto.hu-s oldalakról szívják magukba a szakmát

nagyon jó post hunter, vártam már egy ilyet
én is pont olyan dolgokra gondoltam, amiket zölddel kiemeltél
engem szerencsére elkerültek az ilyen kérdések, talán azért, mert az önéletrajzomban szerepel, hogy tanultam pszichológiát
de tényleg nem kell agyturkásznak lenni ahhoz, hogy valaki rájöjjön, mi is rejlik a kérdés mögött

a kérdések tényleg nagyon komolytalanok, ezek alapján nem lehet egy ember jellemrajzát megállapítani, de még rövidtávú következtetést sem szabad levonni
ezek csak egy valamire "jók": előítéletre

kicsit más: én kifejezetten utálom és zavar, amikor az interjúztatók szemmel láthatóan turkálnak az agyamban
nem gondolják, hogy a jelölt ezt simán le tudja olvasni az arcukról?
oké, tudom, hogy részben ez a feladatuk, de legalább ne feltűnően csinálnák
vagy ez csak engem zavar?

@hátpedigezígynem: "kicsit más: én kifejezetten utálom és zavar, amikor az interjúztatók szemmel láthatóan turkálnak az agyamban
nem gondolják, hogy a jelölt ezt simán le tudja olvasni az arcukról?
oké, tudom, hogy részben ez a feladatuk, de legalább ne feltűnően csinálnák
vagy ez csak engem zavar?"

tudnál erre konkrét példát írni?

@hhunter:
persze
az eset egy háeres csajszival történt, aki telepatikus képességekkel rendelkezett - legalábbis szerinte

az interjúztató föltesz egy sablonkérdést, amiről jó sokat lehet beszélni, pl. beszéljek magamról
elkezdek beszélni, az ő rezzenéstelen arcán, nézésén pedig látni a megfeszített koncentrációt,
megpróbálja megfejteni a személyiségem a kommunikációm alapján, láthatóan erőteljesen koncentrál a beszédemre,
az artikulációmra, a hangsúlyomra, a szókincsemre, a testtartásomra, a tekintetemre, és persze az elhangzott
dolgok alapján is próbál kianalizálni.

ezzel így nem is lenne gond, hiszen mindannyian megpróbáljuk kiismerni a másikat, de
ha valaki túlzásba viszi és szemmel láthatóan csinálja, az szerintem eléggé kellemetlen a másik számára
ebben az esetben a jelölt sejtheti, hogy a háeres agyában körvonalazódik a személyisége és gondolatban esetleg olyan
kérdéseket tesz föl önmagának, amelyeket egyébként nem tehetne föl a jelöltnek
pl. Miért ennyire zárkózott, miért ennyire görnyedt a tartása? Talán verték kiskorában? Akkor lehetnek személyiségi problémái.
Miért beszél így, miért affektál ennyire? Talán meleg? Akkor nem illik a csapatba, mert tudom, hogy homofóbokból áll.
Miért viselkedik ennyire gátlástalul? Talán elkényeztették, nincs értékrendje? Hát akkor ő is alkalmatlan.

nem tudom ki hogy van ezzel, de engem ez az egyértelmű agyturkászósdi egyszerűen zavar és kellemetlen
jól van, csinálja mert kell a kiválasztáshoz, de valahogy leplezhetné, pl. ha egy kis mosolyt odavarázsolna a szája
szélére (bár volt aki így is megoldotta), máris könnyebb lenne elviselni és nem érezném magam páciensnek

amúgy üzenem azoknaknak a háereseknek, akik azt hiszik, hogy képesek az emberek személyiségét kiismerni az állásinterjúk
során, hogy ez lehetetlen
ők csak egy képet tudnak alkotni a jelöltről (de sok esetben sajnos csak előítéletet - szerintem), ami segít a
kiválasztásban
és ezt sokszor a pályakezdők szenvedik el, akik még nem tudnak szakmai múltat felmutatni, és sok esetben
szimpátia alapján választják ki őket
de persze erre megint azt lehet mondani, hogy ez van

na most egy kicsit elkalandoztam, de ez a háeres csajszi az iwiw-es profilján büszkén írja magáról, hogy tud olvasni
az emberek gondolatában és az ilyenektől égnek áll a hajam

hm, ennek érdekes formája lett

Újdonság?? A kádas-zuhanyzós kérdés konkrétan a CPI nevű személyiségkérdőívből való, amely nem mai darab. Használható dolog, de nem a munka világára koncentrál, így ilyen helyzetekben irreleváns.
A nagyobb baj, h ezek egy kérdőívből kiragadott itemek, amelyeket önmagukban, a skála többi tételétől függetlenül használni sarlatánság.
A pszichológust hallották, további kellemes rádiózást kívánunk.

@Agyoncs apó: Pont ezt akartam felhozni példának (CPI). Igen valóban benne van és én akkor is zuhanyzom:))

Ha már személyiség elemzés akkor kérdeznék. A minap a www.testman.hu portálon voltam oljan kedves és kíváncsiságból regisztráltam, hogy akkor most meglelem a megfejtést a CPI teszt rejtelmeire. Jelentem az eredmény ami kijött olyan szinten nem hajaz a valóságra személyem gyanánt, hogy az valami hihetetlen. Hozzáértő gyermekemet is megkérdeztem, hogy mit szól hozzá, de a véleményét nem írnám le (csúnyákat mondott).
Azonban ha ez az eredmény jön ki egy interjún kitöltött teszt után a büdös életbe nem is fognak alkalmazni.

@hátpedigezígynem: Egyetértek veled. Fél óra relatív ismeretség után akarják eldönteni, hogy ki vagy. Sokszor több év ismeretség is tartogathat meglepetést egy személyre vonatkozólag nem fél vagy egy óra.
Azt hiszem az ember ha gyónni akar nem a hr-t válassza hirtelenjében:))

Elképzeltem a következő párbeszédet:
HR-es: Inkább kádfürdik vagy inkább zuhanyozik?
Én: Mikor hogy. Ha sietek, vagy nyár van, inkább zuhanyozom, ha ráérek, vagy tél van, inkább a kád.
HR-es: Inkább otthon marad este vagy inkább csoport-outing?
Én: Mikor hogy. Ha borúsabb vagyok, otthon vagyok szívesebben, ha vidámabb, akkor elmegyek.
HR-es: Inkább némán nézelődik vagy inkább beszélget?
Én: Mikor hogy. Amilyen kedvem van éppen.
HR-es: Hát maga semmiben nem tud döntésre jutni????? /elköszön és összetépi a cv-met/ :)))

@zaragozaB410: Igen, bár én nem akartam ennyire általánosítani. Persze, kell ismerniük valamennyire a jelölt személyiségét, de csakis annyira, amennyire az állás szempontjából szükséges.
Bár ez se egyértelmű szerintem. Pl. ha valakiről a tesztek alapján az jön le, hogy nem igazán társas lény, az még nem jelenti azt, hogy a munkában ne lenne jó csapatjátékos. Legfeljebb következtetni lehet rá, szóval eshetnek ki alkalmas jelöltek.

A kritikám igazából a magukat überszuperpszichológusnak, tökéletes emberismerőnek, gondolatolvasónak tartó kiválasztók ellen irányul, akik úgy gondolják, hogy egy néhány körös interjú alapján egy jellemrajzot tudnak (és hogy egyáltalán akarnak) készíteni a jelöltről.

Most hirtelen egy kivételt tudok mondani, ahol ez szükséges: NBH
De ha jól tudom, ott fél évig tart a kiválasztás.

Az már egy másik problémám, hogy néha az interjúztatók majd' beszarnak a koncentrációtól, úgy lesik és értelmezik minden rezzenésemet, de ezt már kifejtettem hunternek.

És nem okoskodom tovább :))

@hátpedigezígynem: Egyáltalán nem okoskodsz, jól látod. Én már eljutottam odáig, hogy igénybe vettem két személyzeti tanácsadót (egyet személyesen, egyel e-mail folyamatos kapcsolat), hogy árulják el mi van bennem ami nagyon unfrankó, hogy még mindig görcsölök az álláskereséssel. És itt jön a slusszpoén: megállt a tudományuk és aszonták, hogy fogalmuk sincs mi a megoldás, illetve, hogy miért nem. Idéznék a nagy magyartól: "trükkök százait bevetettük" már, született 4 féle önéletrajz oszt annyi.
Viszont korrektül megfogalmazták, hogy nem tart még ott a világ, hogy megmondják a frankót, hogy miért nem te vagy a kiválasztott. És ez minden esetben ugye a személyes és szubjektív analízis eredménye.

@Flora2: Igen tökéletesen igazad van. Ehhez hozzátenném még:
"Melyik jellemzőbb Önre, egy vers szépségének, vagy egy fegyver tökéletes megépítettségének megcsodálása?".
Jelölt:Elnézést, de nem szoktam verseket olvasni, mert más típusú irodalmi érdeklődésem van. A fegyverek idegenek tőlem.
HR: DE mégis (gondolatban megállapítja, hogy mennyire beszűkült személyiség vagyok).
A végkifejlet megegyezik az általad vázolttal. Tiszta kabaré.

Florának teljesen igaza van.
amúgy, ha nekem ilyen kérdéseket tennének fel egy állásinterjún, ott is hagynám őket...

mellesleg úgy néz ki, én férfias vagyok, előnyben részesítem a zuhanyzást:) a) hamarabb végzek b) SPÓROLÁS!!! kevesebb víz fogy el!!! az összes "hogyan csökkentsük a költségeinket, illetve tegyünk a környezetért" cikkben leírják, hogy inkább zuhanyozz! akkor úgy látszik, mindenki férfi lesz lassan:)
a többire:
egy fegyvert és egy verset hogy a fenébe lehet összehasonlítani??? nagyon nem egy kategória.
a vonaton való beszélgetés: miért is kéne nekem vadidegenekkel megbeszélnem az életemet? amúgy szerintem az emberek általában szoktak magukkal vinni könyvet, vagy zenét, valami elfoglaltságot az útra..

Nagyon jó poszt, és jobbnál jobb hozzászólások.

Viszont az elgondolkodtat, hogy (ha jól láttam) senki nem írt arról, ami nekem elsőre eszembe jutott. Mégpedig, hogy mi a fenéért kéne felkészülni? Miért kéne megtanulnom, hogy melyik kérdés mögött mi bújik? (Már ha vagyok olyan hülye, hogy nem jövök rá sec perc alatt magamtól...) Van arra igazán szüksége bárkinek, hogy felvegyék egy olyan helyre, ahova pont nem az kéne, amilyen ő valójában? Jó az úgy bárkinek?

Persze lehet, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor mindegy mi, csak legyen. De mi a férjemmel azt hiszem tökélyre fejlesztettük az "én ez vagyok, ha ezt szeretnéd esetleg megkapod, ha nem, akkor eszem ágában sincs itt dolgozni" módszert. Jó, én inkább csak a háttérből okoskodom, egy ideje nem ugráltam, most meg gyereket kergetek. De a férjemnek nagyon bejött, nulla stressz az interjúkon, ha keresik valahonnan, elmegy, de csak és kizárólag magát adja. Akkor is, és főleg akkor, ha láthatóan nem azt keresik, ami ő valójában.

Nem így kéne?

Más. Az én kedvenc interjú kérdésemet egy spanyol, vagy talán mexikói pasi tette fel. Rajzolt egy órát, ami negyed négyet mutatott, és megkérdezte, hány fokot zár be a két mutató. Mi ebben a kérdés??? Utána leteszteltem egy csomó kollégámat, majd interjúkon is bedobtam, és alig tudta valaki. Simán genyó voltam, hiszen a kíváncsiságon kívül nem volt bennem semmi, belegondolás híján azt se tudtam, mire következtessek a válaszból. Azon kívül, hogy (ebben) úgy jár-e az agya, mint az enyém, vagy sem. Na és hogy az jó, vagy sem???

@Scarlette: nagyon egyetértek. annyi hibalehetőség van csak az elméletben, hogy a HR-es kiszórhat egy olyan helyről, ahol egyébként a csapat, és önmagában a cég nagyon jó, és a HR-rel sok kapcsolatod nem lenne ezután. persze mondhatnánk, hogy ha a HR-es olyan amilyen, akkor a cég sem lehet jó, de ez azért nem ennyire fehér és fekete. a HR-es is eladta magát valamikor a cégnek, és a többségnek is el kell adnia magát. annak nem kell, akiért a másik utcában is kapkodnak, ő megteheti, hogy nem görcsöl ezen. jól teszi :)

@Scarlette: "én ez vagyok, ha ezt szeretnéd esetleg megkapod, ha nem, akkor eszem ágában sincs itt dolgozni" Találkozik a gondolat világunk, de jelzem nem működik élőben. Olvasd végig nlhány állásportál jó tanácsait, pl. hogyan öltözködjünk, üljünk,álljunk, fogjunk kezet és hasonló jó tanácsok. Egy normális embernek van egy kialakult személyisége és minden járulékos tartozéka, de a tanácsok alapján egy álarcot kellene felölteni ami például tőlem teljesen távol áll. Elvileg önálló személyiséget keress minden munkaadó, de pont ez az ami hátrányként jelentkezik sok esetben. Valóban kérdésként merül fel, hogy miért kell készülnöm és mire?
Ez az el kell adni magunkat szöveg eszembe juttat egy filmet amiben az egyik mondat így hangzik:"mindnyájan kurválkodunk a pénzért csak máshol és másként" és ettől hányingere támad az embernek egy idő után.

@zaragozaB410: teljesen egyetertek. utalom, hogy az osszes allasinterjura vegulis tokugyanolyan sablonszoveget varnak, (bar egy ideje nem vagyok magyarorszagi allasokkal kepben), add elo, hogy milyen jo vagy, termeszetesen csapatjatekos, kommunikativ (ezt meg a gyari munkakhoz is kertek, egy idoben ez volt a divat), nagy karrierre vagyo, stb. stb. es ha ne nem vagyok ez??? szeretek egyedul dolgozni, es el is vegzem, nem szeretek iranyitani, mondjak meg, mit csinaljak, aztan hagyjak bekeben elvegezni. szerintem ez jo tulajdonsag munkaugyileg, de az otthoni allashirdeteseket olvasva nem igazan...meg jo, hogy multinal sose dolgoztam, halalom lenne ilyen csapatepitesi ize, eleg nekem a kollegakbol munkaidoben.
a masik, ami rohejes: eletem elso allasinterjuran, meg meg sem volt a diplomam (masnap volt csak a diplomaoszto)azt kerdeztek, miert itt akarok dolgozni (Tesco volt, fordito -tolmacs-asszisztens allas). miert, miert, mert ok hirdettek meg nekem valo allast...szerintem az ember altalaban allasra jelentkezik, nem azt nezi, hogy na, en a Tescoban akarok dolgozni, akar kocsitologatokent, akar tolmacs-asszisztenskent...azert nem egeszen egy kategoria...

@hhunter: Jaj, a HR-es!!! Milyen igazad van! Csak tudod, innen a távolból már tényleg csak a szépre emlékezem...
Egyébként az eredeti hozzászólásom után elgondolkodtam, hogy azért kicsit egyszerűen, talán az álláskeresés problémáit lekicsínylően nyilatkoztam. Szóval annyiban korrigálnék, hogy még az "überprofi" férjemmel is előfordul, hogy nem jön össze valami, amit szeretne, és akkor jó pszichológusként (mert az eredeti cikk ellenére szerintem nem mind hülye) megmagyarázom neki, hogy ne sajnálja, ki tudja mitől menekült meg azzal, hogy nem kellett valami cégnek.
Na és arról nem is beszélve, hogy könnyű a gyed biztosította jólétből ;-)) okoskodni, ki tudja milyen pszichológiai teszteket fogok bebiflázni, ha majd rámtör a visszatérhetnék! Tényleg, hh, nem szeretnél arról írni, hogy mi van akkor, ha valaki egész jó karrierrel a háta mögött, mondjuk 30 tájékán teljesen váltana? Vagy ez csak engem érdekelne?

@zaragozaB410: Ahogy hh-nak is írtam, drága gyermek altatása közben volt alkalmam elgondolkodni talán kicsit elkapkodott hozzászólásomon, és arra jutottam, hogy vélhetően kicsit leegyszerűsítettem a dolgot.

Igen, ahogy az általad leírtak is mutatják, az általam javasolt, közösen egészségesnek megszavazott hozzáállás bizony nem jön be mindig. Vagy lehet, hogy nem engedheti meg mindenki magának. És ez tök szomorú. Az hozzászólásomban emlegetett férfiember önbizalmát rajtam kívül egy egész pofás szakmai életút, és ami a beszélgetés szempontjából ennél is fontosabb, egy nagyon (húúú, most sokáig keresem a megfelelő kifejezést) passzentos, nem kilógós, átlag munkáltató szempontjából vonzó személyiség támogatja. És ezzel azt hiszem el is értem oda, hogy azt gondolom, nem igazságos az élet, tényleg nem adhatja mindenki magát, pedig annál szebb, minél különfélébbek vagyunk. Brühü. Elkalandoztam. Bocs.

Hali hhunter!
kérdés: korábban is ilyen sok kevésbé szalonképes szó fordult elö a blogban? (fasz, faszt, faszság...)?
Az Izom Tibor blogon szerintem teljesen rendben van ilyen, de nekem rossz erzes volt ezt olvasni a Te blogodon - es csak a mostani cikkben tünt fel.

@baloghandris: szerintem korábban is előfordult, de tény, hogy nem gyakori. amikor a post-okat írtam, e szavak használatához volt a hangulatom :)

azért ígérem, nem fogok el izomtiborosodni :)