álmaid állására várni, vagy alábbadni, és dobbantani amint lehet?
2009.07.28. 07:00
A. kérdezte, hogy "Szerinted melyik érdemesebb lehetőség, várni a megfelelő pozícióra vagy ugrani mindenre, amit legalább egy kicsit ismerek? Kérdezem azért, mert nemrég egy HR-es interjún nem voltunk egy síkon. A HR-es szerint az a szép és tisztelendő, ha a pályázó kitartó türelemmel vár a neki megfelelő pozícióra, akár hónapokat is. Én viszont azt mondtam, hogy persze, de ha anyagi megélhetés kerül szóba, akkor az ember óhatatlanul elkezdi alábbadni az elképzeléseit és egy idő után elvállal olyasmit, amit tűzoltásként végez minimális lojalitással és ugrik az első alkalommal. Erre ő azt válaszolta, hogy az nagyon csúnya viselkedés, mert az a munkaerő hetekig, hónapokig többletteher és végre amikor kezdene önálló lábra állni, akkor pattan meg. Szerinted? Blog szerint? Várni a "tökéletes állásra", vagy ugrani mindenre?"
Ez egy örök dilemma, nem hasznos persze ezt a munkaadó orrára kötni, de tény, hogy akinek hónapokig nincs állása, és kényszerhelyzetben van, alább adja. De mivel alább adni senki sem szeret, így amint lehet dobbant - kivéve, ha kellemesen csalódik az új helyben, és jól érzi magát, átértékeli a korábbi elvárásait, megéri neki ott maradni, esetleg még szintre is kerül idővel.
De nagy általánosságban tényleg az a jellemző, hogy aki sok egy adott pozícióra, arról azt feltételezik, hogy menni fog, vagy elégedetlen lesz. Ennek nyilván van is alapja, csak sajnos ez így egy nagyon nehezen feloldható ellentét, ahol mindkét oldal érvei érthetőek.
Aki megteheti, várjon a számára ideális pozícióra, de azt is megértem, hogy sokan ezt nem tehetik meg. Nagyobb okosságot nem tudok erre mondani, egyébként is aránytalan a magyar munkaerőpiac, ráadásul most kevés a nyitott pozíció és sokan vannak kényszerhelyzetben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
akocsis · http://akocsis.blog.hu 2009.07.28. 12:12:16
Szerintem senki ne fogadjon el olyan állást, amit már eleve gáznak tart. Legyen motiváció (az anyagiakon felül), ne utálkozva menjünk dolgozni minden nap.
(Ez alapvetően adott: pl. én informatikus vagyok, szeretek informatikával foglalkozni, a cégeknek pedig informatikus kell, tehát win-win)
Alább lehet adni az elvárásokat, de ennél alább soha semmilyen körülmények között ne!
Ha a jelenlegi munkahely esett e szint alá, akkor célszerű otthagyni, akár van kilátásban másik állás akár nincs.
Amikor munkanélküli voltam, inkább kerestem 6 hónapig egy rendes helyet, mint hogy beleragadjak egy rosszba. De a "rendes hely" tekintetében igyekeztem rugalmas lenni, nehogy irreális elvárásaim legyenek.
A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.07.28. 14:21:16
Ha felvetné a pénz, akkor nem állást keresene. Ha felkopik az álla, akkor meg minden munkát elvállal. Lehet, hogy a családját is etetnie kell, büszkeségét hát félredobja, képességeit prostituálja, fogát összeszorítja, és reménykedik egy szebb jövőben.
A munkáltató is érthető, de neki talán egy hamar kilépő munkaerő nem jelenti a család éhezését... így talán őt tudom sajnálni egy ilyen helyzetben - de nem nagyon.
Abból még cégnek baja nem volt, ha jól képzett emberei voltak - oldja meg, használja ki a lehetőségeit!
A Tyne folyó déli partja 2009.07.28. 18:35:37
Jafinka 2009.07.28. 20:57:16
Más kérdés, hogy a sokat tapasztalt HR-esnek hogy magyarázom el, hogy mennyire az álmaim állása... Jó színészek és jó beleérző képességű emberek előnyben :)
A Tyne folyó déli partja 2009.07.29. 09:31:02
akocsis · http://akocsis.blog.hu 2009.07.29. 11:18:07
Biztosan vannak olyanok, akik máról holnapra élnek, és azonnal kell nekik bármilyen munka, vagy különben kikapcsolják a vizet és villanyt.
Remélhetőleg nem ezek az emberek vannak többségben, szóval a többség azért talán tud várni egy megfelelő állásra.
A sztori másik oldala, hogy pocsék állások azért léteznek, mert mindig akad a munkaerő piacon olyan balek, aki "minden mindegy" alapon elfogadja.
A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.07.29. 15:13:46
akocsis · http://akocsis.blog.hu 2009.07.29. 16:30:28
Feltehetőleg aki a cikket megírta, nem a mekisekre és az utcaseprőkre gondolt elsősorban.
A tanárokról meg annyit, hogy sokuk hivatástudatból dolgozik.
A Tyne folyó déli partja 2009.07.30. 09:33:06
de most mesélte egy ismerősöm, a lánya részmunkaidős volt suliban, négy napot dolgozott, kilenctől kettőig, osztályfőnök-helyettes, kapott érte 60ezer forintot. most elment a bíróságra fordítani, totál lazán veszi mindenki a munkát, 360ezret keres, van ingyen telefon, kajajegy, ruhapénz (suliban semmi plusz nem volt), de a kollégák panaszkodnak,h. kevés a pénz. akkor csodálkoznak,h. nem maradnak meg a tanárok? ráadásul tanítani baromi stresszes is, csomó felkészüléssel jár (anyukám is csak akkor hitte el, mikor látta,h. mennyit dolgozom itthon, ok, én egyesek szerint túl lelkiismeretes vagyok, de akkor is. szerintem az nem rossz dolog, főleg tanárnak...). és a szülők is elvárják,h. a tanár nevelje a neveletlen gyerekét, márpedig a tanárnak min. 20/osztály gyerek van a gondjaira bízva, nem egy-kettő, mint a szülőnek,és a tanár már hozott anyagból dolgozik.
Vegaaa 2009.07.30. 18:53:49
A Tyne folyó déli partja 2009.07.31. 11:31:17
bezzegszilvia · http://allas-munka.blog.hu/ 2009.08.06. 16:00:45
Meglévő munkahely mellett új állást keresni egzisztenciális szempontból ideálisabb. Még ha nem is érzi valaki jót a jelenlegi helyén, akkor is szerencsésebb így keresgélni, mint munkanélküliként a bizonytalanságot megélni.
Azt tapasztalom, az állás nélküliek csak kis hányada tud 4-5 hónapot vagy ennél több időt kivárni a megfelelő állás reményében. Jó érzés a társadalom hasznos tagjának lenni (dolgozni) és a megélhetéshez szükség van keresetre.
A munkavállaló oldaláról is érthető, hogy kényszerhelyzet miatt az igényeit lejjebb adja, s olyan munkát is elvállal, amiről ő maga is tudja, átmeneti megoldás. HR oldalról szintén érthető, hogy a kevésbé motivált embereket nem javasolja az állásra.
A legideálisabb az, ha olyan munkát végzünk, amit szívvel-lélekkel tudunk tenni. Amennyiben nem, a kezünkben a lehetőség, hogy valósítsuk meg álmainkat. :)
Utolsó kommentek